Zarándoklat a Don Boscóból Don Boscónál - Torinóban

Kazincbarcikai Don Bosco Iskolánk diákjaiból és tanáraiból, valamint a Don Bosco Iskola és oratórium körül tevékenykedő munkatársakból alakult az a lelkes zarándokcsoport, akikkel 2017. augusztus 14-18. között egy csodálatos zarándokúton vettünk részt. Az olaszországi Torinóban és környékén, Bosco Szent János, iskolánk névadója és védőszentje nyomába eredtünk Andrásfalvy János atya és Fülöp Tibor testvér, szalézi szerzetesek vezetésével.

Zarándokutunkat szentmisével indítottuk a kazincbarcikai Szent Család templomban, ahonnan még pitymallatkor útra keltünk. Utunkat mindvégig imádsággal, Bosco Szent János számos életeseményének megismerésével és énekes dicsőítéssel szenteltük meg.

Három napos ottlétünk első napján eljutottunk Becchibe, Colle Don Boscóra, ahol Bosco Szent János a gyermekkorát töltötte. Az itt található Segítő Szűz Mária szentélyben csodálatos szentmisén vehettünk részt, majd megtekintettük Bosco Szent János gyermekkori otthonát, életének fontosabb helyszíneit, és magát a születési helyet, amelyen egy több szintes, gyönyörű bazilika épült. Külön meglepetésben volt részünk, amikor egyszeriben szembe jöttek magyar fiatalok: a confronto magyar tagjaival közös fotót készíthettünk Don Bosco „álomházánál”. Ezután a közeli Mondonióban meglátogattuk Savio Szent Domonkos szülőházát, megismerkedtünk Don Bosco első szent növendékének élettörténetével.

Ottlétünk második napján Torino-Valdoccóban, a szalézi világ szívében csodáltuk meg azokat az építményeket, melyek mindegyike Bosco Szent János munkásságának történeteiről regélt. Reggeli imánkat a híres Pinardi kápolnában végeztük, ahol az oratórium sok év után végre 1846-ban letelepedett. Ezután megismerkedtünk a Szalézi Szent Ferenc templommal, Don Bosco szobáival és a Segítő Szűz Mária bazilikával. A neves épületek ékesszólóan hirdetik Don Bosco életét és művét. A „Don Bosco Szobák” múzeumának kápolnájában szentmisén vehettünk részt, ahová egy osztrák szalézi, Bernhard Maier atya kalauzolt minket, és bemutatóját érdekfeszítő magyarázatokkal fűszerezte. Délután megszervezte nekünk a híres kórház látogatását, amit a második torinói szent, Cottolengo Szent József alapított, aki különleges gondot fordított a beteg szegények ápolására. Itt a Katolikus Egyház sokrétű, karitatív jellegű társadalmi tevékenységet folytat a krisztusi szeretet és irgalom jegyében, az itt gondozottak, betegek testi-lelki kezelést kapnak. Ezután már a túl sok kultúrvizittől kissé elpilledt fiatalok és néhány felnőtt lelkesen jelentkezett a Valdocco futóversenyre, melynek keretében körbe futották szentünknek, a Csibészek Barátjának szobrát. Este mindenki jót falatozhatott, majd a többség korzózott egy csöppet a kivilágított világvárosban.

Zarándoklatunk harmadik torinói napján rendkívüli meglepetés várt minket: a szalézi rendfőnök atyával foghattunk kezet, és közös fényképet is készíthettünk Don Bosco szobái előtt. Ezután meglátogattuk a Consolata székesegyházat, majd mivel az első szalézi oratórium temploma zárva volt, ezért Bernhard atya futólépésben elvitte a társaságot a dómhoz, ahol a Torinói Leplet őrzik. Rövid ima, majd utunkat a Torinói Lepel Múzeuma felé vettük, ahol részleteiben megismerkedhettünk a titokzatos és fenséges Lepel történetével, mely mára már tudományos alapon is valószínű, hogy Megváltó Urunké volt. Délután Domonkos atya vezetésével bensőséges, és személyes lelkesedéstől is ihletett szentmisén vettünk részt a Szalézi Szent Ferenc templomban. A zarándokcsoportot mindvégig a jókedv és az összetartás jellemezte. Búcsúestünkön „Ki mit tud?” bemutatót rendeztünk, ahol színes, kedves, tartalmas műsorszámokkal szórakoztattuk egymást Bernhard atya jelenlétében, a vendéglátásért felelős spanyol szalézi atya pedig jeges desszerttel kedveskedett csoportunknak.

Hálás szívvel tértünk haza és ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni a szaléziaknak, amiért elvittek bennünket, kitűnően megszervezték és vezették ezt a zarándoklatot. Szívből köszönetet mondunk iskolánk fenntartójának, a Szalézi Intézményfenntartónak, amiért anyagilag is támogatta utunk megvalósulását.

Legyen legfőképp Istené a hála és a dicsőség, aki az út, az igazság és az élet.

Kovácsné Kata és Kiss Kata, tanárnők

Képek: https://goo.gl/photos/DYnnC1VnywHocdEU7